Lantos György: Önéletrajz

 

1957. február 16-án születtem Budapesten.

Kiskorom óta szoros szálak fűztek a művészetekhez, különösen a zenéhez és a képzőművészethez. Gyermekkori álmaim szerint zenész, vagy festőművész szerettem volna lenni. Sajnos a zenéről lemaradtam, tíz éves koromban kezdtem csellózni, s a vonós hangszereknél ez már „öregkornak” számít. A festészetben se sokra vittem. Szűkös anyagi körülmények között éltünk, szüleim szemében nem nagy becsülete volt a művészeteknek. Sokszor mondták: „A festészetből nem lehet megélni, tanulj fiam valami szakmát, s alkoss saját kedvtelésedre”. Így szüleim, s tanáraim tanácsára az újpesti Faipari Szakközépiskolába kerültem, ahol az érettségi bizonyítványt is szereztem. Itt ismerkedtem meg a faintarzia készítés technikájával. Hamarosan rádöbbentem, hogy furnérból képet is lehet csinálni, így intarziaképeket kezdtem készíteni. Ennek kapcsán kerültem szoros barátságba Gábri Albert festőművésszel, akinek műtermében 16-17 éves koromban szabadidőm nagy részét töltöttem. Őtőle tanultam a festészet alapjait, munkái egy életre szóló nyomot hagytak bennem.

Érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetemre kerültem, itt szereztem gépészmérnöki diplomát, majd 10 évet tervező mérnökként dolgoztam.

1990-ben újabb fordulatot vett az életem. Barátaimmal kortárs művészek alkotásainak értékesítésével kezdtünk foglalkozni. Így kerültem újra kapcsolatba a festészettel és barátságba mai magyar művészekkel, akiknek hatására az alkotási vágy egyre erősödött bennem. Titokban újra festeni kezdtem. Eleinte csak szárnypróbálgatásként, majd később egyre jobban foglalkoztatott az a gondolat, hogy - közelebb a negyvenedik, mint a harmincadik évemhez - ugorhatok-e akkorát, hogy visszatérjek gyermekkori  álmaimhoz ? Úgy döntöttem, megpróbálom.



Barátaim bátorítására egyre több időt töltöttem a festőállvány mellett. Sokat köszönhetek Koplik Judit művészettörténésznek, aki folyton biztatott,  valamint Gádor Emil és Reinhardt István festőművészeknek, akik önzetlenül foglalkoztak velem, tanítottak  akiket mestereimnek tekintek. Az első önálló tárlat gondolata 1998-ra érett meg bennem, az év februárjában mutatkoztam be először a  Mazda Galériában, amely később a Maconkai Orosz László Galéria nevet vette fel.

Tagja vagyok a Corvin Művész Klubnak, a Cserszegtomaji Szabad Művészet Alkotótábornak, valamint alapító tagja a Zalaszentgyörgyi nemzetközi Művésztelepnek. Rendszeresen veszek részt hazai illetve külföldi művésztelepek munkájában.

Egyéni kiállítások:

- 1998.         Budapest, MAZDA Galéria
- 1998.         Zalaegerszeg, Móricz Galéria
- 1999.         Budapest, Karinthy Frigyes ÁMK
- 2000.         Kaposvár, Gyergyai Galéria
- 2001.         Neszmély
- 2002.         Maconkai Orosz László Galéria Sacelláry kastély
                    Corvin Művelődési ház Galéria
- 2004.         Budapest, Karinthy Frigyes ÁMK
                    XVI. Kerület Önkormányzati Galéria
- 2005.         Maconkai Orosz László Galéria
                    Makadám Galéria
- 2006.         Erzsébetligeti Színház Galéria
- 2008.         Budapest, OTP Galéria